Először is hadd dicsekedjek egyet:

Az egyik henger kicsit kevesebbet kap, de kimondottan nem rossz ez egy érzésre beállított karburátortól és gyújtástól. A gyertyák azért kerültek ki, mert nekiláttam levenni a hengereket. Először ülés le, utána tank le, aztán gyertyák ki, és akkor fogadott ez a látvány. Ha már kint voltak a gyertyák, próbálkoztam még egyet a kompressziómérővel:

5 bar, az kifejezetten nem sok, még egy ilyen kicsi szerkezetnél sem. Le is vettem gyorsan a hengerfejet. Ilyenek az égésterek:

Pici koksz van, de alakra hibátlanok. Az egybe tömítés érdekes, a gyári rajzokon mintha hengerenkénti lenne. A dugattyútetők is hasonlóan egészséges képet mutatnak:

Itt is látni némi kokszot, de nincs nyoma törött tűgörgőnek, más idegen tárgynak. Akkor jöjjenek le a hengerek, és lássuk a medvét. Brumm:

Hajaj. Barnának szép barnák a dugattyúpalástok, de fémszínűbbnek jobban örültem volna. Itten méretes lefúvás látszik, ami nem jó. Valami itt kopott. Érdekes még a két eltérő színű és anyagú hengertalp tömítés. Valaki, valamikor külön-külön matatta a hengereket. A hengerek állapotát talán ez a kép jellemzi legjobban:

A kipufogó rések mellett a furatokban menetek voltak gyárilag. Valami még most is van belőlük. Nem tudom, a rezgés volt-e a tettes, vagy valaki valamikor nagyon túlhúzta a csavarokat. Ha nincs más hátra, a V-coil majd segít. Levettem a dugattyúkat, kissé alaposabb körbenézés céljából:

Változatlanul nagyon rondák és kopottak. Kérdés, miért bírták eddig? Talán ezért:

Mind a kettő gyári dugattyú. A japánok a 70-es évek végén nagyon jók voltak anyagminőségből és gyártástechnológiából. Ez a dugó a képen kicsit sérült, de a hiány nem zavar a működésben.

A látottak alapján lendületből hengerfúrásban és dugattyúvásárlásban gondolkodtam. Nézegetni kezdtem a netet, meg a szerelési könyvet. Utóbbiban megtaláltam a dugattyú és henger határméreteket. Már csak mérőeszközt kellett keresni. Két nap múlva az is meglett.

Először a hengert méregettem. Annyi a rés a paláston, hogy nagyjából csak a könyvben megadott helyen lehet mérni. 0,04-0,05 mm kopást mértem, a kopási határ 0,09 mm. Ez tehát még használható egy darabig. Jöttek a dugattyúk. Itt 0,02-0,03 mm kopást mértem az előírt helyen, a határérték 0,12 mm. Elvileg tehát ez is jó. De akkor miért nincs kompresszió? Jöttek a dugattyúgyűrűk. A hengerben a véghézag 0,35-0,45 mm volt, a határérték 0,75 mm. Kezdtem feladni a dolgot. Miért nem jó ez? Volt még egy méret a könyvben: gyűrűhézag nyitott állapotban. Megmértem ezt is: 4,5-5 mm, a határérték 3,2-3,6 mm. Talán ez lehet a probléma.

A neten kapni gyűrűket is, gyári dugattyúkat is, utángyártott komplett dugattyúszettet is. Tekintve a költségeket, rendeltem gyári krómgyűrűket. A többi kiderül, ha megérkeztek.