Amíg a gyűrűket hozza a posta, elballagtam a km-órával az Alig utcába. Lötyögött a bele, a mutató letörve... kíváncsi voltam, mit tudnak kezdeni vele.

Mint kiderült, nem tudnak vele kezdeni semmit. A tapasztalatuk szerint az akkori japán órák pereme igen rideg anyagú, és nincs négyszögletes peremező sablonjuk, nem akarnak vele harcolni. Kicsi lekonyultam miatta. Rakhatom fel a másik órát a pótalkatrész kazalból. Ha már ott voltam, rákérdeztem, normális-e, hogy feltűnően hosszan, 2-3 cm-t lóg ki a spirál a házából. A válasz az volt, hogy nem, ilyenkor súrlódik és csattog és feszít, valamint ezért rázódhatott szét az óra mechanika. Tekintve, hogy a fordulatszámmérő is gyengélkedni látszott legutóbb, lehet, hogy nekilátok spirált méretre szabni. Megnéztük, 1,5 cm bőven elég a műszerek hajtásához.