A mai nap tanulsága az, hogy ha valami kattog a lánc felőli oldalon, akkor sürgősen rá kell nézni a láncra.

A múltkoriban hazaérve már kattogott valami. Gondoltam, az öreg és mocskos lánc járja a végét. Kerestem a boltban új láncot. Méretre szabtam, befűztem a régibe, feltekertem pillanatok alatt a helyére, beállítottam a feszességét. A kis lánckereket nem néztem meg, mert le kell hozzá szedni a lábtartót, két deknit, a váltókart, a kondenzátorokat és a kipufogót.

Boldogan indultam az újabb körre, szerszámot sem vittem magammal. Az első sarok után már megint hallottam a gyanús kattogást, de nem fordultam vissza. Terhelésre nem kattogott, kigurulva néha igen. Ahogy húztam a fülit, csöndben volt. 7500 körül kissé dadogni akart, ezen az új jelenségen kezdtem gondolkodni. Aztán 15 km múlva az egyik körforgalom előtt blokkolni akart a hátsó kerék.

Kuplungot behúztam, félrehúzódtam. Láttam, a láncot elkapták a hátsó lánckerék csavarfejei, kezdett beszorulni a villa és a lánckerékagy közé. Átpakoltam a láncot úgy, hogy a kerék forogni tudjon. Félretoltam a motort, és telefonos segítséget hívtam. Kicsit nyűgös voltam magamra, hogy pont akkor nem vittem szerszámot.

Hazaérve a motorral gyorsan nekiláttam kibontani a kis lánckerék környékét. Csavaroztam, lazítottam, dekniket bontottam, vezetékeket húztam szét. Aztán eltátottam a számat a csodálkozástól: eltűnt a kis lánckerék. A kihajtó tengelyen nem volt semmi.

Így már összeállt a kép. A hosszú túra vége fele valószínűleg lelazult a lánckerék biztosító lemeze, hiába volt ráhajtva a rögzítőcsavar fejére. A csavarok kiestek. Ekkor kezdett kattogni a lánc, ahogy a kerék sétált ide-oda a tengelyen. Most meg, ahogy mentem, a kerék egyszerűen leesett a tengelyről. Kocsiba pattantunk rögvest, vissza a körforgalomhoz. Némi szemlélődés után meglett az út közepén a lánckerék. Ez jó. A rögzítő lemez viszont nincs sehol, azzal kezdeni fog kelleni valamit.